Share on Google+
2014. december 20.,  szombat
NAPI

Lóverseny Magyarországon

A lóversenyre utaló elsõ írásos emlék még Mátyás király idejébõl való, eszerint a lovagi játékoknak része volt a lófuttatás és kocsihajtás. 1460-ban Olmützben maga a király is versenyzett és rendszeresen versenyeket rendeztek Buda, Visegrád és Bécs környékén.
A pálya megépítését követõen 1827. június 6-án rendezték meg az elsõ pesti lóversenyt, kirívóan magas érdeklõdés mellett. 1842-ben alakult meg a Pesti Lovaregylet a Magyar Lovaregylet elõdje, melynek elsõ elnöke Gróf Széchenyi István volt. A kiegyezés a lóversenyre is hatással volt; 1868-tól évente emelkedtek a versenynapok számai, 1871-ben megjelent a totalizatõr a pesti pályán. 1880. X. 17-én nyitotta meg kapuit a „Ligeti pálya” az új pesti lóversenytér. 1890-ben Alagon angol mintára létrehozták a tréningtelepet, megfelelõ körülményeket biztosítva a telivérek versenyekre való felkészítéséhez. Ekkor már Pest és Bécs összehangolva rendezte versenyeit és több más városban többek között Alagon, Debrecenben, Sopronban, Pozsonyban, Siófokon, Aradon és Kolozsvárott is zajlottak versenyek. 1912-tõl a Pestvidéki Versenyegylet jóvoltából már Káposztásmegyeren is rendszeres versenyeket rendeztek. Az I. világháború idején a pesti pályát beszántják s a megyeri pályát is megfosztják funkciójától. A versenyzés Alagon folytatódhatott s itt futották le az elsõ Magyar Derby-t 1921-ben, melynek nyerõje Vatinius volt. A ma is a lóverseny helyszínéül szolgáló pálya helyén 1925. IV. 10-én nyitotta meg kapuit az új pálya, ezzel ismét Budapest adott otthont a magyarországi lóversenyeknek. A II. világháború szintén csapást mért a lóversenyre, a pesti pálya versenyrendezésre alkalmatlanná vált s versenylovaink jelentõs része eltûnt. Az újjáépítést követõen 1946 nyarán kezdõdött újra a versenyzés. A megritkult lóállomány helyreállítását importálással próbálták megoldani. 1949-ben az állam beszüntette a Lovaregyletet és a lóverseny állami kézbe került. Folyamatosan alakultak meg az állami ménesek, 1972-ben hozták létre a Magyar Lóverseny Vállalatot mely egészen a rendszerváltásig mûködtette a lóversenyzést. A magyarországi lóversenyzés 150. évfordulójának alkalmából 1977. VII. 17-én a pesti pályán felavatták Tóth Béla alkotását, a nagyszerû és verhetetlen kancánkat, Kincsemet ábrázoló szobrát s ettõl a naptól a pesti lóversenytér már Kincsem Park néven várja az odalátogatókat. A rendszerváltás után ismét és egyre nagyobb számban jelenik meg a magántõke a lóversenyben, újra megalakulhat a Lovaregylet, de nem kaphatja vissza államosított vagyonát, az állami kézben marad. 2000-tõl ismét Alag adott otthont a versenyeknek, a Kincsem Park átépítése illetve felújítása miatt. A megújult Kincsem Park 2003-tól rendezi újra a magyarországi lóversenyeket, hogy újra a fõvárosunk legyen a magyarországi lóversenyzés otthona.
 
 Fogadásról 
 Magyarországon jelen pillanatban csak totalizatõr rendszerben lehet fogadni a Magyar Lóversenyfogadást Szervezõ Kft. által üzemeltetett fogadóhálózathoz tartozó fogadóhelyeken. A totalizatõr játék lényege hogy az egyes játéktípusokból befolyt összeg meghatározott része oszlik szét a nyertesek között. A nyeremény nagyságát jelentõsen befolyásolja a játékra feltett összeg nagysága és a találatok száma, ezek függvényében számolódik ki az osztalék vagyis az alaptétre kifizetett nyeremény. Az alaptét 200 Ft. A fogadásokat a fogadni kívánt futam startjáig lehet megtenni.
 
Játéktípusok:
 
Tét játék: a tét játékot játszóknak a nyerõ lovat kell eltalálni.
 
Példa: a III. futamban szerintem a 4-es számú ló nyer, megjátszom alaptétért.
 Kasszánál: a III. futamban kérem a 4-es számú lovat Tétre 200 Ft-ért.
 Ha a ló nyer, én is nyerek!
 
Hely játék: ennél a játéknál az elsõ három helyezett bármelyikét kell eltalálni.
 
Ha úgy gondolom hogy a III. futamban a 4-es számú ló nem biztos hogy nyer, de beér 3.-nak vagy jobb helyen akkor megjátszom helyre. Jó esetben Tétre-Helyre, amennyiben nyer úgy kétszer nyerek. Ha csak második, úgy a Hely játékra kapott nyeremény illet csak.
 
Befutó játék: itt az elsõ két helyezett lovat kell eltalálni sorrendben. Nagyobb ugyan a kockázat de már nagyobb a nyeremény is.
 
A kasszánál az elsõnek vélt és másodiknak vélt lovat kell megjátszani. Itt már lehetõség van kombinálni, játszhatok elsõ és második helyre is több lovat, ezzel is növelve esélyeimet.
Pl.: ha szerintem a 4,6 számú lovak közül kerül ki a az elsõ kettõ de mindkét lehetõséget megjátszom, akkor a játékom: befutó 200-ért 4-6 BOX, ez két esély 400 Ft-ért. Lehet több lovat is variálni. Ha biztos vagyok a 4-es gyõzelmében de akár a 6,8,9 számú lovak is lehetnek másodikok akkor a játékom: befutó 200-ért elsõ a 4-es, második a 6,8,9. Három esély, három játék = 600 Ft
 
Hármasbefutó játék: az elsõ három ló helyes sorrendjét kell eltalálni. A legnehezebb de a nyerteseknek a legnagyobb hasznot hozó játék típus. Aki jól tippeli meg egy fogadásból a helyes sorrendet akár 200 Ft-ja milliomossá teheti! Ugyanúgy mint a befutó játéknál lehetõség van kombinációkra, akár kiválasztott 3 vagy több ló körbekeverésével (BOX), akár kiválasztott fix nyerõ vagy helyezett mellé több ló keverésével.
Pl: ha szerintem a 4-es elsõ lesz, második helyre a 6,8 számú harmadikra a 6,8,9 számú lovak esélyesek, úgy a játékom a kasszánál; hármasbefutó 200-ért elsõ a 4-es, második a 6,8 ; harmadik a 6,8,9. Ez négy játék, négy esély azaz 800 Ft alaptéten. Természetesen a variációk tárháza hatalmas, de aki jól ráérez a sorrendre az alaptéttel is szép összeghez juthat!
 
  
 II. Lajos uralkosása idejébõl is maradt fenn írásos emlék. 1525. IV. 01-én a magyar király10, a krakkói vajda 5 és több fõúr számos lova versengett a kelenföldi mezõn.
 A jelenkori magyar lóverseny idõszámításának kezdete a XIX. Század elejére tehetõ.

1814 és 1821 között Gróf Hunyadi József saját lovai kipróbálására rendezett versenyeket ürményi birtokán ahol maga Gróf Széchenyi István is megfordult. Széchenyi angliai utazása után 1817-ben hozta be az elsõ telivéreket. 1821-ben alakították ki az elsõ versenyszabályzatot majd 1822. II. 23-án megalakult a lóversenyzést szervezõ egylet. Mivel a versenyek megrendezése nehézségekbe ütközött, ezért csak 1826. IV. 9-én tudták megrendezni az elsõ próbaversenyt Pozsony határában. Mivel a "legnagyobb magyar " Pesten akarta állandósítani a lóversenyt ezért 1826 szeptemberében a Versenyzési Választottság felhívást intézett: „Hazafiúi jelentés és meghívás a Ló-futtatásra az Üllõi út a Soroksári út között lévõ Pesti Gyepen” címmel.

még több
még több hír
NAPIbulvár
A műsorvezető szereti teljesen lefoglalni magát. Két gyermek mellett ez nem is olyan lehetetlen. Most egy..
Az amerikai énekesnő és az F1 háromszoros világbajnok pilótája jól ismerik egymást. Számos..
Az énekes nagyon büszke a családjára, és persze imádja kislányát Suzy-t. Azonban a Tele Novellának..
NAPIAktuális
Csekély mértékben változott, de vegyesen alakult a forint árfolyama a főbb devizákkal szemben mára..
Egy nyugdíjas férfi az Euro Jackpot magyar nyertese, akit hét milliárd forintot vihetett haza.
Magyarországon az édesanyákat, nagymamákat, nevelő anyukákat május első vasárnapján köszöntjük..
NAPIsport
A Nemzeti Sport információi szerint az FTC-Rail Cargo Hungaria női kézilabdacsapata ma jelenti be, hogy..
A 13 éves ráckevei motokrosszos megnyerte a hollandiai Arnhemben a szuperkrossz Európa-bajnokságot.
Simon Higby és Clara Prior olyan kiegészítőt készített, ami pontosan úgy néz ki, mintha egy..
kapcsolódó
24 óra
CSAK RÖVIDEN
aktuális
?
KATEGÓRIÁK
siccpasik
napiászonline
Kövess minket!