Share on Google+
2014. december 20.,  szombat
NAPI

Lóverseny Magyarországon

A lóversenyre utaló elsõ írásos emlék még Mátyás király idejébõl való, eszerint a lovagi játékoknak része volt a lófuttatás és kocsihajtás. 1460-ban Olmützben maga a király is versenyzett és rendszeresen versenyeket rendeztek Buda, Visegrád és Bécs környékén.
A pálya megépítését követõen 1827. június 6-án rendezték meg az elsõ pesti lóversenyt, kirívóan magas érdeklõdés mellett. 1842-ben alakult meg a Pesti Lovaregylet a Magyar Lovaregylet elõdje, melynek elsõ elnöke Gróf Széchenyi István volt. A kiegyezés a lóversenyre is hatással volt; 1868-tól évente emelkedtek a versenynapok számai, 1871-ben megjelent a totalizatõr a pesti pályán. 1880. X. 17-én nyitotta meg kapuit a „Ligeti pálya” az új pesti lóversenytér. 1890-ben Alagon angol mintára létrehozták a tréningtelepet, megfelelõ körülményeket biztosítva a telivérek versenyekre való felkészítéséhez. Ekkor már Pest és Bécs összehangolva rendezte versenyeit és több más városban többek között Alagon, Debrecenben, Sopronban, Pozsonyban, Siófokon, Aradon és Kolozsvárott is zajlottak versenyek. 1912-tõl a Pestvidéki Versenyegylet jóvoltából már Káposztásmegyeren is rendszeres versenyeket rendeztek. Az I. világháború idején a pesti pályát beszántják s a megyeri pályát is megfosztják funkciójától. A versenyzés Alagon folytatódhatott s itt futották le az elsõ Magyar Derby-t 1921-ben, melynek nyerõje Vatinius volt. A ma is a lóverseny helyszínéül szolgáló pálya helyén 1925. IV. 10-én nyitotta meg kapuit az új pálya, ezzel ismét Budapest adott otthont a magyarországi lóversenyeknek. A II. világháború szintén csapást mért a lóversenyre, a pesti pálya versenyrendezésre alkalmatlanná vált s versenylovaink jelentõs része eltûnt. Az újjáépítést követõen 1946 nyarán kezdõdött újra a versenyzés. A megritkult lóállomány helyreállítását importálással próbálták megoldani. 1949-ben az állam beszüntette a Lovaregyletet és a lóverseny állami kézbe került. Folyamatosan alakultak meg az állami ménesek, 1972-ben hozták létre a Magyar Lóverseny Vállalatot mely egészen a rendszerváltásig mûködtette a lóversenyzést. A magyarországi lóversenyzés 150. évfordulójának alkalmából 1977. VII. 17-én a pesti pályán felavatták Tóth Béla alkotását, a nagyszerû és verhetetlen kancánkat, Kincsemet ábrázoló szobrát s ettõl a naptól a pesti lóversenytér már Kincsem Park néven várja az odalátogatókat. A rendszerváltás után ismét és egyre nagyobb számban jelenik meg a magántõke a lóversenyben, újra megalakulhat a Lovaregylet, de nem kaphatja vissza államosított vagyonát, az állami kézben marad. 2000-tõl ismét Alag adott otthont a versenyeknek, a Kincsem Park átépítése illetve felújítása miatt. A megújult Kincsem Park 2003-tól rendezi újra a magyarországi lóversenyeket, hogy újra a fõvárosunk legyen a magyarországi lóversenyzés otthona.
 
 Fogadásról 
 Magyarországon jelen pillanatban csak totalizatõr rendszerben lehet fogadni a Magyar Lóversenyfogadást Szervezõ Kft. által üzemeltetett fogadóhálózathoz tartozó fogadóhelyeken. A totalizatõr játék lényege hogy az egyes játéktípusokból befolyt összeg meghatározott része oszlik szét a nyertesek között. A nyeremény nagyságát jelentõsen befolyásolja a játékra feltett összeg nagysága és a találatok száma, ezek függvényében számolódik ki az osztalék vagyis az alaptétre kifizetett nyeremény. Az alaptét 200 Ft. A fogadásokat a fogadni kívánt futam startjáig lehet megtenni.
 
Játéktípusok:
 
Tét játék: a tét játékot játszóknak a nyerõ lovat kell eltalálni.
 
Példa: a III. futamban szerintem a 4-es számú ló nyer, megjátszom alaptétért.
 Kasszánál: a III. futamban kérem a 4-es számú lovat Tétre 200 Ft-ért.
 Ha a ló nyer, én is nyerek!
 
Hely játék: ennél a játéknál az elsõ három helyezett bármelyikét kell eltalálni.
 
Ha úgy gondolom hogy a III. futamban a 4-es számú ló nem biztos hogy nyer, de beér 3.-nak vagy jobb helyen akkor megjátszom helyre. Jó esetben Tétre-Helyre, amennyiben nyer úgy kétszer nyerek. Ha csak második, úgy a Hely játékra kapott nyeremény illet csak.
 
Befutó játék: itt az elsõ két helyezett lovat kell eltalálni sorrendben. Nagyobb ugyan a kockázat de már nagyobb a nyeremény is.
 
A kasszánál az elsõnek vélt és másodiknak vélt lovat kell megjátszani. Itt már lehetõség van kombinálni, játszhatok elsõ és második helyre is több lovat, ezzel is növelve esélyeimet.
Pl.: ha szerintem a 4,6 számú lovak közül kerül ki a az elsõ kettõ de mindkét lehetõséget megjátszom, akkor a játékom: befutó 200-ért 4-6 BOX, ez két esély 400 Ft-ért. Lehet több lovat is variálni. Ha biztos vagyok a 4-es gyõzelmében de akár a 6,8,9 számú lovak is lehetnek másodikok akkor a játékom: befutó 200-ért elsõ a 4-es, második a 6,8,9. Három esély, három játék = 600 Ft
 
Hármasbefutó játék: az elsõ három ló helyes sorrendjét kell eltalálni. A legnehezebb de a nyerteseknek a legnagyobb hasznot hozó játék típus. Aki jól tippeli meg egy fogadásból a helyes sorrendet akár 200 Ft-ja milliomossá teheti! Ugyanúgy mint a befutó játéknál lehetõség van kombinációkra, akár kiválasztott 3 vagy több ló körbekeverésével (BOX), akár kiválasztott fix nyerõ vagy helyezett mellé több ló keverésével.
Pl: ha szerintem a 4-es elsõ lesz, második helyre a 6,8 számú harmadikra a 6,8,9 számú lovak esélyesek, úgy a játékom a kasszánál; hármasbefutó 200-ért elsõ a 4-es, második a 6,8 ; harmadik a 6,8,9. Ez négy játék, négy esély azaz 800 Ft alaptéten. Természetesen a variációk tárháza hatalmas, de aki jól ráérez a sorrendre az alaptéttel is szép összeghez juthat!
 
  
 II. Lajos uralkosása idejébõl is maradt fenn írásos emlék. 1525. IV. 01-én a magyar király10, a krakkói vajda 5 és több fõúr számos lova versengett a kelenföldi mezõn.
 A jelenkori magyar lóverseny idõszámításának kezdete a XIX. Század elejére tehetõ.

1814 és 1821 között Gróf Hunyadi József saját lovai kipróbálására rendezett versenyeket ürményi birtokán ahol maga Gróf Széchenyi István is megfordult. Széchenyi angliai utazása után 1817-ben hozta be az elsõ telivéreket. 1821-ben alakították ki az elsõ versenyszabályzatot majd 1822. II. 23-án megalakult a lóversenyzést szervezõ egylet. Mivel a versenyek megrendezése nehézségekbe ütközött, ezért csak 1826. IV. 9-én tudták megrendezni az elsõ próbaversenyt Pozsony határában. Mivel a "legnagyobb magyar " Pesten akarta állandósítani a lóversenyt ezért 1826 szeptemberében a Versenyzési Választottság felhívást intézett: „Hazafiúi jelentés és meghívás a Ló-futtatásra az Üllõi út a Soroksári út között lévõ Pesti Gyepen” címmel.

még több
még több hír
NAPIbulvár
Korábban lehetett olyan pletykákat hallani, hogy a királyi családban nem nézték jó szemmel Kate..
Horváth Éva már túl van a kritikus harmadik hónapon, most már szívesen posztol képeket növekvő..
NAPIAktuális
A zágrábi klinikán hozták létre az első internetfüggőséget kezelő részleget - amiről az N1..
Donald Trump meghívta Washingtonba Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnököt, a látogatásra..
Amíg nálunk vásárlóerő-paritáson, azaz a magyar árszínvonal alakulásához viszonyítva sem..
NAPIsport
A 13 éves ráckevei motokrosszos megnyerte a hollandiai Arnhemben a szuperkrossz Európa-bajnokságot.
Simon Higby és Clara Prior olyan kiegészítőt készített, ami pontosan úgy néz ki, mintha egy..
A nemzetközi sportszövetségekkel való egyeztetések nyomán módosította a 2024-es budapesti olimpiai..
kapcsolódó
24 óra
CSAK RÖVIDEN
aktuális
?
KATEGÓRIÁK
siccpasik
napiászonline
Kövess minket!